A gázmotoros hőszivattyú felhasználási területei

Az Aisin gázmotoros hőszivattyú levegő-levegő, levegő-víz hőszivattyúként használható. Ez annyit jelent, hogy a hőforrás mindig a külső levegő (a fűtésre használt meleget Földünk levegőjéből vonja el) és a hőt az épülethez tartozó helységeinket fűtő víznek (padló-,falfűtés, radiátor, stb.), illetve levegőnek (légtechnika rendszer) adja le.

A gázmotoros hőszivattyú tökéletesen használható családi ház, ipari létesítmény, irodaház és bármilyen épület korszerű, komfortos, olcsó, környezetbarát fűtésére.

Előnyök

• A geotermikus hőszivattyúval ellentétben a gázmotoros hőszivattyú működéséhez nem kell talajszondát fúrni.
• Hőforrásként a Földünkön korlátlan mennyiségben megtalálható levegőt használja.
• Kompakt, könnyű telepíteni.
• Használati melegvíz készítésre alkalmas.

Falfűtés és falhűtés

Napjaink nem véletlenül divatos családi ház, irodaház és komfort épület fűtési és hűtési módja a falfűtés és falhűtés. Előnyei közé sorolható a fűtésnél alacsonyabb, hűtésnél magasabb belső hőmérséklet mellett is komfortos hőérzet. Ez annyit jelent, hogy energiatakarékos körülmények között, huzathatás nélkül egyszerűen csak jól érezzük magunkat a helyiségben. Ha helyiségünkben fűtési idény alatt egy fokkal alacsonyabban tartjuk a hőmérsékletet, az 5-6% energiamegtakarítást eredményez. Falfűtés esetén belső 20°C mellett sincs hidegérzetünk. Ez igaz hűtésnél is, természetesen ekkor magasabbra kell állítani a termosztátot pár fokkal. Ezen rendszerekhez tökéletesen illeszthető az Aisin gázmotoros hőszivattyú, mert képes a megfelelő hőmérsékletű hűtő vagy fűtő vizet a rendszerbe juttatni.

Minőségi termék

Az AISIN cég (a Toyota leányvállalata) hosszú ideig főleg a japán és amerikai klímaipari piacokon tevékenykedett.

A gázmotoros hőszivattyú forgalmazásával először lépett a cég az európai piacra, ahol mára egy meghatározó szereplőjévé vált a hűtés és klímatechnikának. A gázmotoros hőszivattyú már több, mint húsz éve stabilan és megbízhatóan működik Japánban.
A technológiai, környezetvédelmi és gazdasági előnyeik miatt a gázmotoros hőszivattyú Japánban piacvezető szerepet tölt be, és az értékesítési mutatók évről, évre dinamikusan emelkednek.

Működése

A gázmotoros hőszivattyú működési elve megegyezik a már ismert hőszivattyús berendezésekével: A hűtőközeg hőt vesz fel a környezetből, amit a kompresszor segítségével magasabb hőfokszintre emelünk, így alkalmassá téve a hő bevezetését a fűtendő terekbe direkt elpárolgásos (beltéri egységes) esetleg vizes (fan-coil, falfűtés) rendszereken keresztül.

A kompresszorok hajtására földgázzal, szükség esetén propán-bután gázzal üzemelő, a Toyota Industries által fejlesztett belsőégésű motorokat használunk. Ezek a motorok felépítésüket tekintve hasonlítanak ugyan a gépkocsikba szerelt társaikhoz, viszont maximális fordulatszámuk 2200/perc, és fejlesztésüknél az elsődleges szempont az élettartam kitolása és az alacsony emissziós értékek elérése volt. Így lehetséges, hogy a motorok szervízintervalluma 10.000 üzemóra.

A gázmotoros hőszivattyú képes a névleges értékek 8-100%-a között fokozatmentesen szabályozni a teljesítményét a motor fordulatszámának modulálásával. Az aktuális fordulatszámot a helyiségekben megkívánt hőmérséklet, a helyiségek tényleges hőmérséklete és a külső hőmérséklet viszonya határozza meg.

Az AISIN gázmotoros hőszivattyú üzemi zajszintje megegyezik a csendesebb elektromos hőszivattyú (VRV) zajszintjével.

Az AISIN gázmotoros hőszivattyú fűtési üzemben a már ismertetett hőszivattyús módon túl hasznosítja a belsőégésű motor hűtővizének hőjét valamint a kipufogógázban lévő hulladékhőt is, ezáltal egy az elektromos hőszivattyúkénál lényegesen dinamikusabb és rugalmasabb fűtést biztosítva a felhasználónak. Nyári időszakban, amikor hűtésre használjuk a berendezést és nincs szükség fűtésre, akkor a motor hűtővizének és a kipufogógáz hőjét egy beépített hőcserélő segítségével használati melegvíz termelésre vagy technológiai célokra használhatjuk.

Rendszer felépítés

A rendszer felépítését tekintve háromféle variációt különböztetünk meg. Létezik a VRV rendszerekhez hasonló ún. direktelpárlgásos rendszer, ahol a hűtőközeget a gázmotoros hőszivattyús kültéri egységekből közvetlenül a beltéri egységekbe vezetjük. A második variáció az ún. vizes rendszer, ahol a kültéri egységből a hűtőközeget egy hidraulikus egységbe vezetjük, ahol egy hőcserélőn keresztül a hűtőközeg átadja a hőt a víznek, amit fan-coil-os rendszeren vagy falfűtés/hűtési rendszeren keresztül a helyiségekbe továbbítunk.

Végül a harmadik variáció a két előző rendszer kombinációjából alakul ki.