A működési tartomány:
hűtési üzemben: –10 °C és +43 °C külső száraz hőmérséklet között
fűtési üzemben: –20 °C és +18 °C külső nedves hőmérséklet között.
1. ábra
A fűtőteljesítmény –20 °C külső hőmérsékletig is csak 5%-kal csökken. A különböző gépek tetszőleges kombinációjával, a hagyományos VRV rendszerekhez hasonlóan igény szerinti teljesítmény állítható elő, akár 1000 kW-os nagyságrendben is.
A gépek rendelkeznek a Műszaki Biztonsági Felügyelőség engedélyével, CE, CSI és CISQ minősítésekkel.
Környezetvédelmi tervezést nem igényelnek. Az üzemeltet őnek csak bejelentési kötelezettsége van az elsőfokú környezetvédelmi hatóság felé.
Rendszertechnikai szempontból a 2. ábrán látható direkt elpárologtatós, és a 3. ábrán látható vizes rendszerek is kialakíthatók mivel a szolgáltatott hőmennyiséget döntően a levegőből nyerik, de felhasználják a motorhajtásra felhasznált gáz energiájának jelentős részét is.
A szakirodalomból ismert, hogy az alkalmazott hőtermelési megoldások közül a gázmotoros hőszivattyú igényli a legkevesebb primer energiát egységnyi hasznos fűtőteljesítmény előállítására! Ezzel az energiatakarékosság mellett jelentősen csökkenthető a CO2 és NOx kibocsátás is.
A berendezés olyan VRV hőszivattyú, ahol a hűtőkörben párhuzamosan kötött hűtőkompresszorokat helyeztek el, melyeket négyhengeres, OHC vezérlésű TOYOTA belsőégésű gázmotor hajt a teljesítmény-igénynek megfelelő számban. A további teljesítményszabályozás a gáz adagolással, a motor fordulatszámának beállításával folyamatosan történik.
A hőszivattyú fűtésre-hűtésre és HMV készítésre is alkalmas.
A hűtőkör – az elpárologtató kivételével – a gázmotorral és a segédberendezésekkel közös burkolat alatt helyezkedik el. A gép csak kültéri telepítésre alkalmas, de csendes üzeme
lehetővé teszi udvarra, tetőre való telepítését. Földgázzal és pébé gázzal is működik.
A fűtési üzemben folyamatos a leolvasztás a jegesedés elkerülésére, így a hőszolgáltatás is állandó. Az 1. táblázatban láthatók a teljes sorozat főbb jellemzői.
1. táblázat
Az előbbi esetre az ismert kialakítású magasfali, parapetes, mennyezeti, különféle kazettás és légcsatornázható beltéri egységek állnak rendelkezésre, de a gázmotoros hőszivattyú (GHP) ráköthető légkezelők direkt elpárolgással üzemelő hőcserélőjére is hűtési és fűtési célból.
Ha az épületbe hagyományos vizes hűtő-fűtő rendszert tervezünk, akkor a gépekhez készített hidraulikus blokk segítségével csatlakoztatható a GHP és a vizes rendszer. A blokkban elhelyezett hőcserélő hűtési üzemben elpárologtató, fűtésnél kondenzátor. Hűtési üzemben 7/12 °C-os, fűtésnél 47/42 °C-os vizet állít elő. Speciális igények esetén vegyes rendszer is kialakítható.
A HMV készítés a fűtési és a hűtési üzem esetében is megoldott.
Az alkalmazási lehetőségeket tekintve leszögezhetjük, hogy bármilyen funkcióval bíró épülethez betervezhető. A legkisebb teljesítményű géptől kiindulva, és figyelembe véve a tetszőleges nagyságú csoportok összeépítésének lehetőségét, nagyobb lakásoktól a nagy irodaházakig, kommunális, kereskedelmi stb. épületekig alkalmazható a GHP, amint erre Japánban és Nyugat Európában számtalan példa található.
Alkalmazásuk esetén nem kell kazánházat, kéményt építeni. Minimális villamosenergia-igénye miatt nem szembesülünk a szűkös elektromos hálózat bővítési költségeivel. Ugyanakkor a gépek gázigénye minimális és a gázvezetékek jobban
kiépítettek.
A fűtésre és hűtésre beépített gépek a kb. 50%-kal kisebb üzemköltség következtében 3-5 év alatt amortizálják a magasabb beruházási összeget.
A forgalmazást Magyarországon a LARING Mérnöki Iroda 2005 évben megkezdte.
Működő berendezés szállodában és egy nagy logisztikai bázison található. Az 1. ábrán látható gépek remekül vették az akadályt a néhány forró nyári napon is és a januári –20 °C-ban egyaránt. Jelenleg irodaház, lakóház tervezése és más létesítmények előkészítése folyik.
A gázmotor 5 év vagy 10 000 üzemóra után igényel karbantartást. A hőszivattyús hűtőkört használattól függően a szokásos gyakorisággal kell ellenőrizni.
Az érdeklődőknek tervezési segédlet áll rendelkezésére.